A Szidalisz különleges hangzású, női névként használt magyar névalkotás. Eredete nem egy régi, széles körben öröklődő személynévi hagyományhoz kapcsolódik, hanem Bessenynei György irodalmi névalkotásaként vált ismertté. Ez a háttér a nevet az irodalmi ihletésű, tudatosan megformált nevek közé helyezi, amelyek hangulatukkal és egyediségükkel különböznek a közhasználatú keresztnevektől.
Irodalmi háttér és névalak
A Szidalisz jelentése ebben az értelemben maga a névalkotás ténye: Bessenynei György alkotta meg irodalmi névként. Nem olyan név, amelynek jelentését egy közszói szótőből vagy egy közismert idegen nyelvi eredetből lehetne egyszerűen levezetni. A név értelmezésében ezért az alkotói háttér a meghatározó. Sajátos, könnyen felismerhető alakja elsősorban a ritkaságát és az irodalmi eredetét emeli ki.
Hangzás és használat
A Szidalisz jól elkülönülő, dallamos névalak. A szótagolható, lágyabb hangzás és a név végén álló „-isz” elem karakteres lezárást ad neki. Mivel nem tartozik a gyakori hagyományos keresztnevek közé, választása egyéni és feltűnő névválasztásnak számít. Olyan névként érdekes, amelynél a hangulat, az irodalmi kapcsolat és a ritkaság legalább olyan fontos lehet, mint a megszokott néveredet.
Becézett alakjai
A névhez több közvetlen és játékos becéző forma kapcsolódik. A Szida, a Szidus, a Sziduka és a Szidácska a név elejét őrzi meg, és különböző mértékben ad hozzá bizalmas, kedves hangulatot. A Dali és a Dalisz rövidebb, lazább alakok, amelyek más hangzásélményt kínálnak, miközben továbbra is felismerhetően a Szidaliszhoz kötődnek. Ezek a formák családi és közeli ismerősi körben természetesen alakíthatják a név használatát.
A Szidalisz tehát ritka, irodalmi hátterű női név, amelynek legfontosabb sajátossága az alkotott jellege. Nem hagyományos jelentésrétegek sokasága, hanem a szerzőhöz kötődő névalkotás, a különleges hangzás és a hozzá illő becenevek adják az egyediségét.