A Dátán héber eredetű férfinév, amelynek jelentése: „szökőkúthoz tartozó”. Jelentésében a forrás, a víz fakadása és az ehhez való kapcsolódás képe jelenik meg, ezért a név hangulata egyszerre természetközeli és különleges. Rövid, jól felismerhető név, amelynek végén a hangsúlyos „án” szótag ad határozott ritmust.
Eredet és jelentés
A Dátán a héber névkincshez kapcsolódó névként értelmezhető. A megadott jelentés nem személyiségjegyet ír le, hanem egy helyhez vagy természeti jelenséghez való tartozást fejez ki. A szökőkút képe a víz felszínre törését, a frissességet és az éltető forrást idézheti, de ezek kulturális asszociációk, nem a név további, rögzített jelentései.
A név magyar használatban is változatlan alakban jelenik meg: Dátán. Két szótagú szerkezete miatt könnyen kimondható, ugyanakkor a ritkább névformákra jellemzően önálló, karakteres hangzása van. A hosszú „á” és a szóvégi „n” jól elkülöníthetővé teszi más, hasonló hangzású keresztnevektől. A név alakját érdemes pontosan megőrizni, mert a magánhangzó hossza a kiejtés és az íráskép fontos része.
Becézett alakjai
A Dátánhoz többféle becézés kapcsolódik. A Dáti, Dátu, Dátuka és Dátus alakok a név elejét őrzik meg, miközben közvetlenebb, családiasabb hangulatot adnak neki. A Tán és a Tánkó rövidüléssel, illetve játékos továbbképzéssel alakult formának hat; ezek már távolabb kerülnek az eredeti névalaktól, mégis könnyen felismerhetően kötődnek hozzá.
A becenevek használata természetesen függ a családi és baráti kör szokásaitól. A Dáti rövidsége miatt mindennapi megszólításként is gördülékeny, a Dátuka és a Tánkó inkább kedveskedő, játékos hangulatot kelthet. A Dátán önállóan is jól használható, így a becézés nem szükséges a név közvetlenségéhez; inkább az adott kapcsolat bensőségességét fejezheti ki.